A Szenteste szokásai és hagyományai
A szentestéhez számos szokás és hagyomány kapcsolódik. Állítólag ahogyan a szentestét tölti, úgy fogja tölteni az egész következő évet. Ezért minden apró részletre figyeljen oda. Minden tevékenység az egész család egészségét, boldogságát és jólétét volt hivatott biztosítani. A vacsora előtti és alatti szokások főként a lakóhely körüli titokzatos cselekményekhez kapcsolódtak.
Bőséges vacsora
A bőséges vacsora több fogásból állt, és minden ételnek megvolt a maga jelentősége. Az ünnepi asztalon alma, ostya, méz és fokhagyma, káposztaleves és hal volt. Az ételek pontos sorrendben követték egymást. Minél gazdagabb volt az asztal kínálata, annál gazdagabb volt a következő év. Az is szokás volt, hogy betartották a fogások bűvös számát (7-12 fogás), és minden ételből egy adagot az állatoknak hagytak, hogy a következő évben gyarapodjanak. A vacsorát azonban egynapos böjt előzte meg, amely felkészítette a családot a bőséges vacsorára.
Egészség
A karácsonyi asztalra kerülő fokhagyma és méz az egész család egészségét hivatott biztosítani. Szokás volt a család minden tagjának homlokát megkenni a védelem és a jó egészség jeleként. A felszeletelt alma viszont az egészséget szimbolizálta. Ha az alma vágáskor egészséges volt, és megjelent a közepén a „csillag”, a családot a következő évben nem érhette betegség. A mogyoró sem hiányozhatott a karácsonyi vacsoraasztalról. Az almához hasonlóan a vacsora előtt bontották ki őket az egészség érdekében. Utána egyes családokban a ház minden sarkában felhalmozták őket, hogy egész évben ugyanolyan bőség legyen a házban, mint karácsony este.
Gazdagság
Az asztal terítője alatt apró érmék voltak, amelyek a következő évben gazdagságot hivatottak biztosítani. A karácsonyi ponty készítése során szokás volt egy-egy mogyoróhagymát tenni az ember erszényébe, hogy bőséget és gazdagságot hozzon.
A család összetartása érdekében
A hagyományos karácsony csak családdal volt elképzelhető. Hogy a családot összetartsák, az asztalt vaslánccal tekerték körbe. Ezenkívül senki sem állhatott fel az asztaltól, így a gazdasszony egyszerre vitte az összes ételt az asztalra. Kés sem kerülhetett az asztalra, hogy ne okozzon veszekedést. Egyes családokban szokás volt a karácsonyi jóslás úszó gyertyákkal. Egy dióhéjban égő gyertyát helyeztek egy tál víz közepére. A családtagok körbeállták, és akihez a gyertya úszott, azelőtt hosszú út állt vagy elhagyja a házat.
Utazóknak
Egyes vidékeken szokás volt egy plusz teríték az asztalon. Ez a kegyelem és az összetartozás jelképe volt. Egy plusz tányért egy véletlenszerűen érkező vendégnek tettek ki, aki esetleg karácsonykor érkezhet. Egyes családokban az extra terítéket egy elhunyt rokon emlékére használták.
A múltban számos olyan szokást és hagyományt tartottak fenn, amelyek mára elvesztették jelentőségüket.
Ezek mindegyike azzal a kívánsággal függött össze, hogy magunkhoz vonzzuk az egészséget, a boldogságot, a szerelmet és a gazdagságot. A régi hagyományokat ma már újak váltják fel. Teremtsen új hagyományt az Ön otthonában is a Kívánsággyertyákkal, és kívánjon együtt családjával. Hiszen mi is lehetne szebb, mint az ünnepeket a családdal együtt tölteni és együtt megfogalmazni kívánságainkat?